A tizenhárom hattyú – Népmese, Kossuth Kiadó, 2015
A külső és a belső tér egyidejű megjelenítése és a földre vetülő ablakárnyak padlózati elemként adják a külső tér alapját.
Három szín használatával kontrasztossá és jelszerűvé tettem a képet.
A háttér homogén színe síkszerűvé tette az oldalpárt, a perspektivikus távlat érzékeltetésére a folyó kanyargó vizét és a madarak növekvő méretét jelenítettem meg.
Az ágyakban fekvő nőalakok álma…
A széttörött boroshordókból kiömlő vörösbor szétterül a képen.
Két kinyitott könyv oldalpárjai
A tizenhárom hattyú – Népmese (Benedek Elek gyűjtése)
Kossuth Kiadó, 2015
A tizenhárom hattyú című mese egyik kedvenc gyermekkori mesém. Tündér Ilonát, a történet egyik szereplőjét, számtalanszor elképzeltem magamban. Hattyú képében jelenik meg, majd átbucskázik a fején és nővé változik. A madáralak és a női alak közötti közvetlen kapcsolat a kereszténység előtti időkbe vezet vissza minket szimbolikus formában, oda, ahol az embereknek és az állatoknak sokkal bensőségesebb, közvetlenebb kapcsolata volt egymással.
,,Mi tűnik el a világból, ha a tündérek örök álomra hajtják a fejüket?” – teszi fel a kérdést Boldizsár Ildikó, s A Tizenhárom hattyú című népmese mesekalauzával a kérdését meg is válaszolja. A mesékre a felnőtt olvasóknak is szükségük van, hogy párbeszédet folytassanak az Élettel, tapasztalatokat szerezzenek, elsajátítsák az egymáshoz való tartozás képességét. Rajtunk múlik, hogy mit kezdünk majd ezekkel a tapasztalatokkal, vagy a mese végén csupán a felfedezés, a bejárás, az,,út” örömét őrizzük meg emlékezetünkben. Paál Zsuzsanna grafikusművész ötlete, tervei és illusztrációi alapján A tizenhárom hattyú című népmeséből kiindulva felnőtteknek szóló könyv született.