Tizenhárom hattyú, Népmese, Kossuth Kiadó, 2015

A külső és a belső tér egyidejű megjelenítése, a földre vetülő ablakárnyak, padlózati elemként adja a külső tér alapját

Három szín használatával kontrasztossá és jelszerűvé tettem a képet

A háttér homogén színe síkszerűvé tette az oldalpárt, a perspektivikus távlat érzékeltetésére a folyó kanyargó vizét és a madarak növekvő méretét jelenítettem meg

Az ágyakban fekvő nőalakok álma..

Széttörött boroshordókból kiömlő vörösbor szétterül a képen

Két kinyitott könyv oldalpárjai

A tizenhárom hattyú – Népmese – Benedek Elek gyűjtése

A tizenhárom hattyú – Népmese – Benedek Elek gyűjtése

Kossuth Kiadó, 2015

A tizenhárom hattyú című mese egyik kedvenc gyermekkori mesém . Tündér Ilonát, a történet egyik szereplőjét, számtalanszor elképzeltem magamban. Hattyú képében jelenik meg, majd átbucskázik a fején és nővé változik. A madár alak és a női alak közötti közvetlen kapcsolat a kereszténység előtti időkbe vezet vissza minket szimbolikus formában, oda ahol az embereknek és az állatoknak sokkal bensőségesebb, közvetlenebb kapcsolata volt egymással.

,,Mi tűnik el a világból, ha a tündérek örök álomra hajtják a fejüket?” – teszi fel a kérdést Boldizsár Ildikó, s A Tizenhárom hattyú című népmese mesekalauzával a kérdését meg is válaszolja. A mesékre a felnőtt olvasóknak is szükségük van, hogy párbeszédet folytassanak az Élettel, tapasztalatokat szerezzenek, elsajátítsák az egymáshoz való tartozás képességét. Rajtunk múlik, hogy mit kezdünk majd ezekkel a tapasztalatokkal, vagy a mese végén csupán a felfedezés, a bejárás, az,,út” örömét őrizzük meg emlékezetünkben. Paál Zsuzsanna grafikusművész ötlete, tervei és illusztrációi alapján A tizenhárom hattyú című népmeséből kiindulva felnőtteknek szóló könyv született. (Kossuth Kiadó)